Pincemélyen Neszmélyen: Mi fán terem a házasítás?

/ 2021. 09. 23.

Ideális esetben házasság akkor köttetik, amikor két ember tökéletesen kiegészíti egymást, és mindketten a legjobbat hozzák ki a másikból, harmonikus összhangban alkotva egységet. Tulajdonképpen ez a boroknál sem működik másképp, kivéve, hogy egy-egy cuvée-be kettőnél több fajta is kerülhet.

Amikor a különböző fajták „frigyre lépnek”, akkor születik a cuvée, azaz a több, de legalább két szőlőfajtából, évjáratból, termőterületről vagy akár préselésből, tartályból származó bor komplex elegye. A szó egyébként franciául tartályt vagy erjesztőkádat jelent, és nem árt tudni, hogy a pezsgő házasított alapborát is így nevezik.

A cuvée-készítés a legtöbb szakértelmet igénylő borászati eljárások egyike, ami átfogó fajtaismeretet követel, mivel nem minden szőlőfajta alkalmas a házasításra, ráadásul bizonyos szabályokat is be kell tartani. Az arányokkal, összetevőkkel, íz- és stílusjegyekkel való kísérletezés ugyanakkor éppen annyira művészet, mint tudomány, hiszen kreativitást és képzelőerőt igényel. A cél mindig valami új és egyedi létrehozása, amely tulajdonságaiban és összhatásában többet nyújt, mint maguk a felhasznált alapborok. Bár az eljárás tagadhatatlanul kiegyensúlyozza az esetleges zamatbéli hiányosságokat, az alkoholszintet, javít a savharmónián, esetleg a testességen, soha NEM arról szól, hogy az egyiket a másikkal feljavítsuk. Alapvetés, hogy a rossz boron nem lehet segíteni, a jót pedig vétek elrontani. Egy jó borász keze alatt a fajták értékeinek ötvözéséből születhetnek meg a legszebb tételek; igazi egyéniségek, amelyeket a borértő közönség valódi műalkotásként értékel.

Jó, ha tudod:

• Tilos egymással házasítani fehér-, rosé-, siller- és vörösbort.
• Rozéborok nem készíthetőek vörösborok és fehérborok házasításából.
• Tilos házasításra felhasználni olyan borokat, amelyek nem felelnek meg a Bortörvény előírásainak.
• A védett márkanevű borfajták (például: Egri Bikavér, Szekszárdi Bikavér) előállítására külön szabályok vonatkoznak.
• Az alkotóelemeket mindig részarányuk szerint, csökkenő sorrendben tüntetik fel a címkén. Ez jó sorvezetőül szolgál ahhoz, hogy következtessünk belőle a bor karakterére, illetve ízlésünknek megfelelően válasszunk.